A borsó a Földközi-tengeren és Közép-Ázsiában őshonos. Ma már a világ egyik legfontosabb termesztett növénye, főként Ázsiában és Európában terjesztik.
1. Borsóültetés körülményei
① Hőmérséklet
A borsó félig hidegtűrő növény. Kedvelik a nedves és párás klímát, és nem ellenállnak a szárazságnak, a melegnek és az egyhangúságnak. A kerek szemű borsó hidegtűrőbb, mint a ráncos szemű borsó. A magcsírázás kiindulási hőmérséklete alacsonyabb, kerek szemű borsónál 1-2 fok, ráncos szemű borsónál 3-5 fok. Alacsony hőmérsékleten azonban a magok lassan csíráznak.
A palánták hidegtűrőbbek, a palánta állapotának megfelelő hőmérséklete 15-20 fok. A virágzás minimális hőmérséklete 8-12 fok. A virágzáshoz és a hüvely kialakulásához a legalkalmasabb hőmérséklet 15-18 fok. A pod-érettségi szakaszhoz 18-20 fok szükséges. Magas hőmérséklet és szárazság esetén a hüvelyek idő előtt beérnek, a termés és a minőség csökken.
②víz
A borsó melegkedvelő növény. Szárazságállósága nem olyan jó, mint más zöldségek, például a bab és a tehénborsó. A növekedési időszakban a levegő páratartalma körülbelül 75%, a talaj relatív víztartalma pedig körülbelül 70%. A növény jól növekszik, de a borsó nem ellenáll az esőnek és a vizesedésnek. A növekedési időszakban csapadékos, felhős az idő, sokféle betegségre hajlamos. A borsópalánták elviselik a szárazságot. A virágzás és a hüvelykötés időszakában több vízre van szüksége. A levegő relatív páratartalma 60%-80%. A túl magas vagy túl alacsony szint súlyosan befolyásolja a virágzást és a hüvelyesedést.
③ Talaj
A borsó jól alkalmazkodik a talajhoz, és nem igényel jó talajminőséget. A homokos vályog és az erős vízvisszatartó, jó szellőzésű, humuszban gazdag vályog a legalkalmasabb. A talaj optimális pH-ja 6.0-7.2. Túlzott savasságú talajok esetén mész adható a talajhoz annak javítására.
④Tápanyagok
A borsónak nagy az igénye a foszfor- és káliumműtrágyák iránt. A foszforigény csúcsidőszakát a virágzás után {{0}} nappal éri el. Ha a foszfor nem elegendő, a növény alacsony, a levelek kicsik és fényesek, és a virágok kevés. A kálium erősíti a szárat és ellenáll a lerakódásnak. A káliumigény csúcsát a virágzás után 31-33 nappal éri el. Érzékenyebb a bór és molibdén nyomelemekre. 0,3%-0,5% bórax vagy 0,01%-0,05% ammónium-molibdát permetezhető a hiány pótlására.
2. Borsó vetés módja
① Vetőmag kiválasztása és csírázása
Vetés előtt válasszuk ki a magokat 40%-os sós vízzel, és távolítsuk el a lebegő magokat, amelyek nincsenek tele vagy rovarok által károsítva. Vetés előtt csíráztassa ki a magokat. Amikor a magok kikelnek, vetés előtt 15 napig kezelje alacsony, 0-2 fokos hőmérsékleten.
② Rhizobium csávázószer
A rizobiummal kevert borsómag hatékony intézkedés a termelés növelésére. A magvak rhizobiummal való keverése után a csomók megnövekednek, a szárak és a levelek erőteljesen nőnek, a hüvelyek többek, a terméshozam magas. A magkeverési módszer a következő: 10-19 gramm rhizobia per mu, adjunk hozzá egy kevés vizet, és keverjük össze a magokkal vetés előtt.
③ Időben történő vetés
A szántóföldi vetés előtt teljesen korhadt trágyát, komposztot és bizonyos mennyiségű foszfor- és kálium-műtrágyát, különösen foszforműtrágyát kell kijuttatni, ami jelentősen befolyásolja a terméshozamot. A borsót foltosra vetjük, 10-20 cm-es sortávolsággal, 5 cm-es tőtávolsággal a sorban. Minden lyukba vessen el 2-6 magot, és fedje be a talajt 5-6 cm-rel, amikor a talaj nedves. Amikor a talaj kiszáradt, fedje be egy kicsit vastagabban. Használjon 10-15 kg magot mu-nként.
3. Borsóültetési technológia
① Termesztési követelmények
A borsót nem szabad folyamatosan ültetni. Folyamatos ültetés után mérgező hatást válthat ki a későbbi borsón, súlyosbíthatja a betegségek, kártevők előfordulását. Ezért a borsót általában forgatják más növényekkel. A fehér virágfajták jobban félnek a folyamatos ültetéstől, mint a lila virágfajták, és forgási idejüket is meg kell hosszabbítani. A borsó más növényekkel is keverhető és közbevehető.
② Földterület kiválasztása
A csepegtető öntözéses termesztés alacsony talajigényű, ami elősegíti a palánták túlélését és a termésnövekedést. Emiatt mély talajrétegű, alacsony sótartalmú és közepes termőképességű földre is ültethető.
③ Talajlazítás és műtrágyázás
A vetés után a talajt többször meg kell lazítani, hogy növelje a talajhőmérsékletet, elősegítse a gyökérnövekedést és erősödjön a palánták.
A borsó virágzása előtt öntözze be kis mennyiségű gyors hatású nitrogén műtrágyával, hogy felgyorsítsa a növények növekedését és elősegítse az elágazódást, majd lazítsa meg a talajt, hogy megtartsa a nedvességet. Amikor a szárak elkezdenek kikötni a hüvelyt, enyhén növeljük az öntözés mennyiségét, és alkalmazzuk a foszfor- és káliumműtrágyákat. A talajt mindig nedvesen kell tartani a hüvelykötési csúcsidőszakban. Biztosítsa a hüvely fejlődéséhez szükséges vizet. A hüvelykötés késői szakaszában a bab palántákat bordákkal lezárják, és az öntözés csökken.
Amikor a szőlőtermő növények 30 cm magasak, kezdje el a támogatást. A borsót tételesen szüretelik be, és minden betakarítás alkalmával műtrágyát alkalmaznak.
④ Hézagok kitöltése és műtrágya kijuttatása
A palánták kikelése után ellenőrizze a palántákat, és időben töltse be a hézagokat, majd 1-2 alkalommal gyomláljon. Erős fejtrágyázást alkalmazzon a palántázási szakaszban, különösen azokon a táblákon, ahol nem vagy csak kevés alapműtrágyát alkalmaznak. Általában 5-7,5 kg összetett műtrágyát vagy 5 kg karbamidot kell kijuttatni mu-nként.
Amikor a hőmérséklet emelkedik, és a magas szárú növények elkezdenek megnyúlni, helyezzen be a sorok közé a hegyekkel vagy ágakkal ellátott kis bambuszokat (levelek nélkül), hogy a babnövények felmászhassanak és növekedhessenek.
A virágzás és a hüvelyképződés során több tápanyagra van szükség. 7,5 kg karbamidot és 5 kg hármas összetett műtrágyát alkalmazzon mu-nként. Permetezzen kétszer 1% karbamidot és 0,3% kálium-dihidrogén-foszfátot a szemcsetöltési szakaszban.
⑤ Betegségek és kártevők elleni védekezés
A borsó főbb betegségei a gyökérrothadás, barnafoltosság, lisztharmat, barna csíkkór stb. A fő kártevők a feketebányász, levélbányász stb.
⑥ Időben történő betakarítás
Határozza meg a betakarítás idejét a fogyasztás módja szerint. Általában a szemes borsót a virágzás után 15-18 nappal tele, a száraz borsót pedig akkor takarítják be, amikor a hüvelyek 70-80%-a elszáradt és sárga, a növényi borsót pedig 12-14 nappal a virágzás után, amikor a fiatal hüvelyek beérnek. a magvakat, de a szemeket nem, és a borsópalántákat akkor takarítják be, amikor a felső hajtások 18 cm magasak, körülbelül 30 nappal a vetés után. A takarmányozásra használt borsót a virágzási csúcsidőszakban szüretelik, a zöldtrágyaként használtakat pedig a hüvelyek betakarítása után időben átforgatják.
