A tiociklám egy nereisztoxon{0}}analóg rovarirtó szer, amely érintkezés, lenyelés és szisztémás transzlokáció útján fejti ki hatását. Kiemelkedő ovicid tulajdonságokkal rendelkezik, és széles körben használják kártevők elleni küzdelemben, kiváló hatékonysággal, így a globális növényvédelem jelentős szere.
A tiociklam stabil védekezési hatékonyságot biztosít, magas inszekticid aktivitást fenntartva még alacsony hőmérsékleten is. Mérsékelten mérgező magasabb rendű állatokra, közepestől alacsony toxicitású halakra és vízi szervezetekre; bár mérgező a méhekre és a selyemhernyókra, nincs káros hatása a természetes ellenségekre.
Mi az a tiociklám rovarölő szer?
A tiociklám (kémiai neve: N,N-dimetil-1,2,3-tritián-5-amin-hidrogén-oxalát) olyan kereskedelmi neveken is ismert, mint az Evisect, Dothian és Methiocyclam.
Fizikai-kémiai tulajdonságok: Oldható por formájában készül, fehér vagy halványsárga por formájában, olvadáspontja 125-128 fok. Oldhatósága 23 fokos vízben 84 g/kg; 500 mg/l acetonban; 1,9 g/l dietil-éterben és etanolban; 17 g/l metanolban; xilolban pedig kevesebb, mint 10 g/l. Kerozinban nem oldódik, de oldódik oldószerekben, például benzolban, toluolban és terpentinben, és vízben kevéssé oldódik. Normál tárolási körülmények között legalább két évig stabil marad.
Hatásmechanizmus
A tiociklám neurotoxinként működik az acetilkolin receptorok elfoglalásával és a szinaptikus átvitel blokkolásával. Mérgezéskor a kártevők megbénulnak, mielőtt végül elpusztulnának. Elsősorban érintkezés és lenyelés útján fejti ki hatását, de szisztémás, füstölő és ovicid tulajdonságokkal is rendelkezik. Széles hatásspektrummal rendelkezik, hatékony a kártevők ellen, például Lepidoptera, Coleoptera, Hemiptera és Thysanoptera rendekben. Mérgező hatása azonban lassú-hatású, és az enyhe mérgezésben szenvedők felépülhetnek; tank-keverése gyorsan-ható növényvédő szerekkel fokozhatja a leütési teljesítményt. Stabil védekezési hatékonyságot biztosít, és magas inszekticid aktivitást tart fenn még alacsony hőmérsékleti viszonyok között is. Mérsékelt toxicitást mutat magasabb rendű állatokra, közepes vagy alacsony toxicitást a vízi szervezetekre (például halakra); mérgező a méhekre és a selyemhernyókra, de nincs káros hatása a természetes ellenségekre.
A tiociklam fő előnyei
A tiociklám fő erőssége egyedülálló neurotoxikológiai mechanizmusában rejlik. A vegyszerrel érintkezve bejut a kártevő szervezetébe, és:
· Blokkolja az acetilkolin receptorokat, gátolja az idegátvitelt.
· Bénulást okoz, aminek következtében a kártevő abbahagyja a táplálkozást.
Ez az egyedülálló hatásmód biztosítja, hogy nincs keresztrezisztencia a főbb inszekticidekkel, például szerves foszfátokkal, piretroidokkal vagy neonikotinoidokkal; továbbra is rendkívül hatékony az olyan ellenálló kártevők ellen, mint a csíkos rizsszár-fúró, a rizslevél-mappa és a gyémánthátú lepke. A hagyományos rovarölő szerekhez képest, amelyeknek egyetlen hatásmódjuk van, és hajlamosak rezisztenciaproblémákra, a tiociklám pótolhatatlan lehetőséget kínál a kártevők elleni küzdelemben.
Legfontosabb célpont kártevők
Elsősorban a kártevők négy kategóriáját célozza meg: a rizs kártevőit, az olajos magvak és a késztermékek kártevőit, a zöldségkártevőket és a gyümölcsfakártevőket.
·A rizs kártevői elleni védekezés: Például, ha a rizsfejezési szakaszban -kifejezetten a rizslevélmappa 1. és 2. lárvaállapotának csúcsán alkalmazzuk-, a vegyszer szinte azonnal abbahagyja a lárvák táplálkozását. Ez megakadályozza a további levelek-gurulását és a működőképes levelek károsodását, ezáltal megőrzi a fotoszintetikus területet a vágási szakaszban, és csökkenti a kitöltetlen szemek előfordulását.
·Olajos magvak és készpénzes növények kártevői elleni védekezés: A Colorado burgonyabogár lárvái és imágói gyakran a levelek alsó oldalán táplálkoznak. A tiociklám kontakthatása elpusztítja a kártevőket közvetlenül a permetezés hatására, míg gyomormérgező hatása továbbra is hatékony a kezelt lombozatot lenyelő kártevőkkel szemben; A levél felső és alsó felületének permetezése átfogó fedést biztosít.
·Zöldségkártevők elleni védekezés: A káposztaférgek jellemzően a levél felső felületén táplálkoznak, míg a gyémánthátú lepke lárvák hajlamosak elbújni a levél alsó oldala, a szívlevél és a levélerek közelében. A tiociklám kontakthatása elpusztítja a kártevőket az expozíció után, és tartós gyomormérgező hatása miatt gyorsan leállítják a táplálkozást. Ez megakadályozza a további levélkárosodást, védi a lombozat értékesíthetőségét, és minimalizálja a gazdasági veszteségeket.
·Gyümölcsfa kártevők elleni védekezés: A citrusfélék bányásza jelentős kártevő a citrusfák új hajtási szakaszában. A peszticid alkalmazása akkor, amikor a lárvák az első vagy a második lárvában -kikeltek, és még nem fúródtak be mélyen a szövetbe,-lehetővé teszi, hogy a nereistoxin-analóg rovarirtó szerek (például tiociklám) érintkezési és gyomor{3}}mérgező hatása gyorsan kifejtse hatását; a lárvák gyorsan lebénulnak és abbahagyják a táplálkozást, ami a hajtások kiváló védelmét eredményezi.
Kezelésre alkalmas növények:
Zöldségek, rizs, kukorica, gyümölcsfák, teanövények stb.
Fontos megjegyzés: Minden alkalmazásnak szigorúan be kell tartania a helyi peszticid regisztrációs címkén feltüntetett adagolási arányokat és növényi előírásokat.
