1. Milyen kérdésekre kell figyelni a műtrágya kijuttatása során?
① A karbamid használata után nem tanácsos azonnal öntözni;
② Ammónium-hidrogén-karbonátot nem szabad a talaj felszínére felvinni;
③ Az ammónium-hidrogén-karbonátot nem szabad üvegházakban és üvegházakban használni;
④ Ne keverje össze az ammónium-nitrogén műtrágyát lúgos műtrágyával;
⑤ Ne alkalmazzon nitrát nitrogén műtrágyát a rizsföldeken;
⑥ Az ammónium-szulfátot nem szabad hosszú ideig használni;
⑦ A foszfátműtrágyát nem szabad szórva kijuttatni;
⑧ A káliumműtrágyát nem szabad a termés későbbi szakaszaiban kijuttatni;
⑨ A klórtartalmú műtrágyákat nem szabad hosszú ideig önmagában kijuttatni, és nem szabad klór-rezisztens növényekre kijuttatni;
⑩ A nitrogéntartalmú összetett műtrágyákat nem szabad nagy mennyiségben használni hüvelyeseken.
2. Hogyan kell helyesen használni a mezőgazdasági műtrágyát
① Komposzt
A komposzt olyan szerves trágya, amelyet különféle terményszalmából, gyomból, szemétből, tőzegből, zöldtrágyából, hegyek felszínéről, gyepből és egyéb szerves anyagokból, valamint emberi és állati ürülékből állítanak elő. A komposzt nitrogénben, foszforban, káliumban és szerves anyagokban gazdag teljes értékű műtrágya. Különféle növények termesztésére alkalmas. Mivel a talajra alkalmazható a talaj fellazítására, ezért a legjobb a gyökér- és gumós növényekre. A komposzt lassú hatású műtrágya, és alaptrágyaként kell használni, de nem fejtrágyaként. A helyi adottságoknak megfelelően használható, alaptrágyaként legjobb tavaszi és őszi szántással kombinálni. Alapműtrágyaként alkalmazva általában a talaj-előkészítés során alkalmazzák, hogy a talajban tovább bomljon, és tápanyagokat szabadítson fel a növények számára, hogy felszívják és hasznosítsák.
② Vizes komposzt
A vizes komposzt olyan műtrágya, amelyet termésszalma, gyom, talaj, szemét, emberi ürülék, állati ürülék és egyéb szerves anyagok összekeverésével és árvízi körülmények között anaerob mikroorganizmusok általi lebontásával állítanak elő. A komposzthoz képest a vizes komposzt viszonylag alacsony hőmérsékleten és anaerob körülmények között bomlik le. Lassan bomlik, de kevesebb szerves anyagot és nitrogént veszít, több humuszt halmoz fel. Kijuttatáskor általában alaptrágyaként használják, és ha jól lebomlik, akkor árokkijuttatásnál vagy lyukas kijuttatásnál is koncentrálható.
③ Zöldtrágya
A zöldtrágya leginkább hüvelyesek alapműtrágyájaként vagy fejtrágyaként használható, a rhizobia nitrogénmegkötő hatását felhasználva a talaj termékenységének javítására.
④ Barnyard trágya
Az istállótrágya a sertések, szarvasmarhák, lovak, birkák, csirkék, kacsák és egyéb haszonállatok és baromfi ürülékének és vizeletének szalmaalommal történő halmozásával előállított műtrágya. Állattrágyára és baromfitrágyára oszlik.
