Nitrogén: Gyakran az élet elemének nevezik.
A nitrogén fontos elem, amely élő anyagokat alkot, és fontos elem, amely befolyásolja a citrusfélék anyagcsere-aktivitását és növekedési eredményeit.
A nitrogén táplálkozási hatásai
(1) A nitrogén a fehérje fő alkotóeleme:A fehérje átlagos nitrogéntartalma 16-18%. A növények növekedése és fejlődése során a fehérjéknek részt kell venniük a sejtek növekedésében és osztódásában, valamint új sejtek képződésében. Ha a magasabb rendű növények nitrogénhiányosak, az új sejtek képződése gátolt, ami a növények lassú növekedését és fejlődését, vagy akár a növekedés stagnálását eredményezi. A fehérje azért is fontos, mert az élőlények életformája. Ha nem lenne nitrogén és fehérje, nem lenne élet.
(2) A nitrogén a nukleinsavak és nukleoproteinek alkotóeleme:A nukleinsav a növények növekedésének, fejlődésének és élettevékenységének alapvető anyaga. A nukleinsav 15-16% nitrogént tartalmaz. Mind a ribonukleinsav, mind a dezoxiribonukleinsav tartalmaz nitrogént. A nukleinsavakat általában a sejtekben fehérjékkel kombinálják, és nukleáris fehérjék formájában léteznek. A nukleinsavak és nukleáris fehérjék bőségesen jelen vannak a sejtmagokban és a növényi apikális merisztémákban, és különleges szerepet játszanak a növényi életben és a genetikai variációban. Az RNS a fehérjeszintézis sablonja, a DNS pedig az a genetikai anyag, amely meghatározza a növények biológiai jellemzőit. Mind a DNS, mind az RNS genetikai információ közvetítője. Ezért a növények nem képesek fenntartani az életet nitrogén nélkül.
(3) A nitrogén számos enzim alkotóeleme:Az enzimek a növények biokémiai és anyagcsere-folyamatainak biológiai katalizátorai. Az enzimek fő összetevője a fehérje. A növényekben számos biokémiai reakció irányát és sebességét enzimrendszerek szabályozzák. Általában egy vagy több megfelelő enzimnek részt kell vennie az anyagcserefolyamat minden biokémiai reakciójában. A megfelelő enzimek nélkül az anyagcsere folyamatok zökkenőmentesen mennek végbe. Maga az enzim egy fehérje. Ezért a nitrogén gyakran közvetve, enzimeken keresztül befolyásolja a növények növekedését és fejlődését. Ezért a nitrogénellátottság állapota összefügg a különféle anyagok és az energia átalakulási folyamatával a növényekben.
(4) A nitrogén a klorofill alkotóeleme:A klorofill az a gyár, amely a növény levelében "élelmiszert" állít elő. Az elnyelt napenergiát, a levegő szén-dioxidját és a talaj nedvességét használja fel szerves anyagok szintézisére. A klorofilltartalom gyakran közvetlenül befolyásolja a fotoszintézis sebességét és a fotoszintetikus termékek képződését. A zöld növények nitrogénhiánya esetén csökken a szervezet klorofilltartalma, a levelek sárgulnak, a fotoszintézis intenzitása gyengül, a fotoszintetikus termékek mennyisége csökken, így jelentősen csökken a terméshozam. Ezért elképzelhetetlen, hogy a nitrogén ne vegyen részt a zöld növények növekedésében és fejlődésében.
(5) A nitrogén bizonyos vitaminok és alkaloidok összetevője:Például a B1-vitamin, a B2-vitamin, a B6-vitamin és az alkaloidok (nikotin, teofillin stb.) mind tartalmaznak nitrogént. A koenzimek alkotórészei, és részt vesznek a növények anyagcseréjében.
(6) A nitrogén egyes növényi hormonok összetevője:Például az auxin és a citokinin stb. tartalmaznak nitrogént.
(7) A nitrogén javíthatja a növények tápértékét:Különösen növelheti a magvak fehérjetartalmát és javíthatja az élelmiszerek tápértékét.
A nitrogén formája
A növényben nagy mennyiségű nitrogén található szerves formában, és kis mennyiségű ammónium-nitrogén és nitrát-nitrogén található a gyökerekben. A talajban háromféle nitrogén található: szerves nitrogén, szervetlen nitrogén és szerves-szervetlen nitrogén. A szerves nitrogén a talaj teljes nitrogéntartalmának körülbelül 90%-át teszi ki. A szerves nitrogén főként a talajban található állati és növényi maradványokban található nitrogént jelenti. Általában szerves trágyákat alkalmaznak, például a táblára visszajuttatott szalmatrágyát, állati maradványokat, mesterségesen kijuttatott emberi és állati trágyát stb. A talaj szerves nitrogéntartalma szorosan összefügg a kijuttatott szervesanyag mennyiségével és a talaj tartalmával. szerves anyag. A nitrogént szerves anyag formájában szállítják a talajban. Ez a nitrogén főként különféle aminosavak, aminocukrok, purinok, pirimidinek, vitaminok stb. formájában, nagy része pedig szilárd formában van jelen a talajban. A szerves nitrogén felszabadulása a talaj szervesanyag-bomlásától függ. A szerves anyagok bomlása után nitrogénionok szabadulnak fel, és szervetlen nitrogénné alakulnak. A szerves nitrogén hosszan tartó hatást fejt ki. A szerves nitrogén főleg az állatok és növények maradványaiban található. A talaj összes nitrogénjének szervetlen nitrogéntartalma csak mintegy 5%-ot tesz ki, főként ammónium és nitrát, nitrit, ammónia, nitrogén és nitrogén-oxidok. Az ammónium-nitrogén és a nitrát-nitrogén nagy részét a citrusok könnyen felszívják és közvetlenül hasznosítják, és elérhető nitrogén.
Nitrogén és citrusfélék
A legtöbb nitrogént a citrusfélék hajtásai és virágai tartalmazzák, így tavasszal több nitrogént fogyasztanak a hajtások, valamint a virág- és termésfejlődés. A citrusfélék ősszel és télen több nitrogént tudnak felhalmozni a hajtásokhoz és a következő tavaszi virágzáshoz. Általában a nitrogéntartalom a virág fejlődésével növekszik, és virágzáskor éri el a legmagasabb szintet. A nőstény és a porzók azok a szervek, amelyekben a legtöbb nitrogén található a virágban. Ellenkezőleg, a levelek nitrogéntartalma a virágfejlődéssel csökken, vagyis tavasszal a levelekben lévő nitrogén elveszik a virágokba és a termésekbe. A korán nyíló virágok több nitrogént tartalmaznak, és magasabb a terméskötési arányuk, mint a később nyíló virágok. Egy bizonyos tartományon belül a virágok és gyümölcsök száma egyenesen arányos a citrusfa vagy a levelek nitrogéntartalmával. Ebben az időszakban a terméskötési sebesség is magas, ha a levelek nitrogéntartalma magas, vagyis a tavaszi új ágak, levelek és virágok fejlődése és növekedése során több nitrogén fogy. A citrusfélék még 9 fokos talajhőmérséklet mellett is jelentős mennyiségű nitrogént képesek felvenni, azaz a citrustermelő területek, ahol télen magasabb a talajhőmérséklet, egész évben képesek felvenni a nitrogént. A nitrogén nagy része azonban a tavasztól őszig tartó magas hőmérsékletű időszakban szívódik fel, amikor a növekedés és az aktivitás erős. A tavaszi virágzás és termés időszaka gyakran az az időszak, amikor az egész évben a legnagyobb mennyiségű nitrogén szívódik fel, ami azt jelzi, hogy ebben az időszakban több nitrogénműtrágyát kell szállítani. De nem túl sok, az érett levelek virágzási és terméskori nitrogéntartalma alapján.
A citrusféléknek nagy a nitrogénigénye. Ha elegendő a nitrogén, akkor a gyökerek, ágak és levelek megerősödnek, a levelek sötétzöldek, a virágok és termések normálisak, a termés jó, a minőség jó lesz. A nitrogén a szövetekben raktározódik, különösen a levelekben. Még ha csekély is a növekedés, a nitrogén nagy hatással van az ágak, levelek és gyümölcsök növekedésére. Ha a kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladja meg a határértéket, a kijuttatott nitrogén mennyiségének növekedésével a levelek és a terméshozam nitrogéntartalma is növekszik. A növény virágzása előtt és után nagy mennyiségű nitrogén kerül át a levelekből a virágbimbókba, hogy kielégítse a virágzás szükségleteit. A nitrogén stabilizálja és erősíti a terméseket, elősegíti a virágbimbók differenciálódását. Ha sok levél hullik le télen és kora tavasszal, az nagymértékű nitrogénveszteséget okoz, befolyásolja a fák életerejét, a virágok és gyümölcsök fejlődését, és csökkenti a termést. Ha a nitrogéntartalom egy bizonyos tartományon belül van, a virágok száma, a terméskötés és a növény termése egyenesen arányos a fa nitrogéntartalmával.
A nitrogénhiány és a túlzott nitrogén tünetei
Nitrogénhiány:
(1) A növény növekedése meggyengült, az új hajtások rendellenesen kihajtanak, az ágak és levelek ritkák és rövidek.
(2) A levelek vékonyak, egyenletesen klorotikusak, sárgák és fényesek. Ez a tünet megkülönböztethető más hiánybetegségektől. Súlyos esetekben az egész növény levelei egyenletesen sárgulnak, és idő előtt lehullanak.
(3) Kevés virág és kis termés van, vagy egyáltalán nincs gyümölcs. A héja sápadt és sima, és gyakran korán érik.
(4) Súlyos nitrogénhiány esetén elhalt hajtások jelennek meg, a fa életereje csökken, és a korona csupasz lesz.
A nitrogénhiány miatt a régi levelek sárgulnak és idő előtt lehullanak
Nitrogéntöbblet:
(1) A héj besűrűsödik, a lé csökken, és az oldható szilárdanyag mennyisége csökken.
(2) Ha túl sok karbamidot használnak, a citruslevelek károsodnak a karbamidban lévő biuret miatt.
(3) Ha a nitrogéntartalom túl magas, az ágak megnyúlnak, a virágrügyek csökkennek, a virágok és termések súlyosan lehullanak.
(4) A magas nitrogénszint több zöld héjú, de kevesebb ráncos héjú gyümölcsöt eredményez, és a gyümölcs színezése késik.
Magas nitrogéntartalmú és lábszáras ágak.
A nitrogénhiány okai
(1) A citrusültetvények talajának nitrogéntartalma nem elegendő. Ilyen például a homokos talaj, amely hajlamos a nitrogénveszteségre, az elpárolgásra és a szivárgásra, ami alacsony nitrogéntartalmat eredményez; vagy kevés szervesanyagot tartalmazó, alacsony érettségű és erős kilúgozású talaj, például újonnan regenerált vörös és sárga vályogtalaj, amelyet nem javítottak és nem érettek.
(2) Az éghajlati viszonyokhoz kapcsolódik. Például az esős citrustermő területeken a nitrogén könnyen elvész; nitrogénhiány léphet fel talajvizesedés vagy aszály esetén.
(3) A túl kevés nitrogénműtrágya vagy a talajon történő műtrágya kijuttatása nitrogénveszteséget okoz.
(4) Az előző évi termesztés és gazdálkodás nem történt meg, ami befolyásolta a fa tápanyagraktározását. A következő évben, amikor a hajtások nyírtak, virágoztak és gyümölcsöt hoztak, a műtrágyákat nem tartották be, és nitrogénhiány volt.
(5) Nagy mennyiségű el nem bomlott szerves trágya kijuttatása a nitrogénforrásokért versengő mikrobiális aktivitás miatt nitrogénhiányt okozhat.
A nitrogénhiány korrekciós módszerei
(1) Növelje a gyors hatású nitrogénműtrágya kijuttatását a gyökereknél, és kombinálja foszfor- és káliumműtrágyákkal, hogy elkerülje az elemek közötti antagonizmust nagy mennyiségű nitrogénműtrágya kijuttatása esetén. Több szerves műtrágyát alkalmazzon. Ezenkívül meg kell erősíteni a vízgazdálkodást, hogy a talaj ne legyen túl száraz vagy túl nedves, így elkerülhető a gyökérrendszer fejletlensége, ami befolyásolja a felszívódást és nitrogénhiányt okoz.
(2) Permetezzen magas nitrogéntartalmú műtrágyát a levelekre, minden 5-7 napon, és permetezzen 2-3 alkalommal egymás után.
